Üdv L.K 😊 Stílusosan a „passz” Varga Janitól érkezett, azaz ő kért fel, hogy válaszolj pár kérdésünkre.  

Ha már itt tartunk jó pár évet együtt játszottatok. Ebből adódik az első kérdés, milyen volt vele játszani? 

- Az egy nagyon jó csapat volt, azon a szinten minden poszton nagyszerű játékosaink voltak. Jani a játék szervezésében, pontrúgások elvégzésében, és nem utolsó sorban gólszerzésben nyújtott nagyszerű teljesítményt. Természetesen nagyszerű érzés volt, hogy ilyen tudású játékostársunk van ezen a poszton. De természetesen ezt még eltudom mondani a teljesség igénye nélkül ( Móga L., Kocsis J., Módos G.,Ágh G, Bika, Szilva, Lajkó, Tóth J,Bárány L. Tóth T.) másokról is. 

Mesélnél pár mondatot pályafutásod kezdetéről? Ki volt az első edződ? Ki tanította meg az alapokat? 

- Első edzőm 1976-ban Bajkó Bandi Bácsi volt. Nagyszerű labdarúgó volt, értett a gyerekek nyelvén, be tudta mutatni az összes technikai elemet, és nagyszerű ember volt, ugyan úgy, mint Antal Lőrincz, Nagy Lőrincz, Tőrök János B. Nagy Kálmán. Ők mind utánpótlás edzők voltak, és mindannyiójuktól tudtam tanulni, valami nagyon hasznosat amelyek később hozzásegítettek, hogy sok szorgalommal, kitartással, edzéssel és némi szerencsével később profi labdarúgóvá válhattam. Úgy, hogy Karcagon végig jártam a ranglétrát serdülőtől a felnőttig. Legjobb edzői voltak még Oláh Pista Bácsi,Kontha Karcsi Bácsi, Varga Laci Bácsi. Az összes edzőm, akit megemlítettem nagyszerű, becsületes, a játékosaiért tűzbe menő, egyszerű ember volt, ami sajnos a későbbi időkben már nem volt feltétlen fontos erény. Az edzőimen kívül még nagyon sokat segített, hogy fiatal (16-17 éves) koromban olyan nagyszerű játékostársaktól tanulhattam mint: Antal Pista, Erdei Laci, Nagy Józsi, Varga Laci, Bíró Laci, Tóth Gyuszi (Pokróc) Tüdős Pista (Macska), Csomós Tibi (Pipic ) 

Jani úgy fogalmazott, hogy te több korszaknak is részese voltál, mivel játékosa és edzője is voltál a csapatnak. Össze tudnád számolni, hogy összesen hány év is volt ez az időszak? 

- Ez igen kacskaringós, kezdem! 1976-1983 játékos Karcagon, majd 1983 aug.- 1987 katonaság. Utána 1988-1989 újra Karcag játékos. 1989-1992 Debrecen játékosa voltam majd ismét haza tértem és 1992-1994 között Karcag játékosa voltam. 1994- Kiskunhalas utána külföld, Ausztria. A külföldi kitérő után Szajolba igazoltam.  Röviden ennyi 😉 Kb2000-től edző Karcagon (ezt nem tudom pontosan, de Varga Jani profi a dátumokban is) Az első év után a csapat felkerült az   NB.II- be. A klub költségvetése sajnos nem engedte meg, hogy a keretünket megerősítsük ezért szinte változatlan játékoskerettel vágtunk neki az új bajnokságnak. Az őszi szezon végén még elfogatható helyen ált a csapat, de a téli szünetben hét játékos igazolt el tőlünk. Köztük 4-5 meghatározó játékos (Binder, Szathmári Józsi ...) Ezután sajnos tavasszal alig szereztünk pontot (ami borítékolható volt a keret jelentős gyengülése után). Gondolkodtam a lemondáson is de úgy gondoltam, hogy egy másik edző sem tudna segíteni a csapaton ezért úgy döntöttem, hogy kapitányként nem fogom elhagyni a süllyedő hajót, ami ráadásul a szülővárosom csapata. Aztán a 6-ik; 7-ik forduló után a vezetők leváltottak és hoztak egy másik edzőt, aki dupla fizetéssel tripla költségtérítéssel dolgozott, de a csapat ugyanúgy kiesett, mint ahogy velem is kiesett volna. Ez törvény szerű a fociban, azok a vezetők soha nem felelősek csapat gyenge teljesítményért, akik nem tudják megteremteni a megfelelő hátteret, esetleg egy részük teljesen alkalmatlan egy vezetői pozíció betöltéséhez. Erről nem szeretnék többet beszélni, mert ekkor jöttem rá, hogy ezt a gyönyörű sportot mennyire tönkre lehet tenni, ha nem megfelelő emberek irányítják. 

Mennyire része jelenleg a foci életednek? 

- A foci szeretete megmaradt, de csak televízión és újságban követem. 

Biztosan te is hallottad, hogy csapatunk 15 év után tavaly visszakerült az ország futball térképére és az NB3-ban szerepel. Figyeled-e a csapat mostani szereplését? 

- Természetesen figyelemmel kisérem a karcagi csapat eredményeit, nagyon szorítok nekik. A hazai szurkolók megérdemelnek egy jó csapatot. Egy kis hiányérzetem van a karcagi születésű játékosok száma miatt és a sok edzőváltást sem értem teljesen. Régen talán könnyebb volt igazán jó edzőt találni, de eredmény mindig akkor jött, ha volt idő és türelem az edző és a csapat felé. Lásd: Oláh István,Kontha Károly, Sándor István. Talán az agyon szajkózott szakmai felkészültség helyett jobb lenne pozitív emberi tulajdonságokat keresni kis pszichológiával, pedagógiával, szerénységgel, intelligenciával, ember-szeretettel rendelkező szakembert keresni. 

Melyik az a volt csapattársad/ edződ, akiről rég hallottál és szeretnéd, hogy ő legyen a következő, akit megkérdezzünk? Miért ő? 

- Lenne nagyon sok ötletem, de a példaértékű mentalitások miatt három játékost mondanék, akiknek a karcagi foci szinte az életet jelentette. Ebből a szempontból ők a példaképeim: Nagy Józsi, Varga Laci bácsi, Bíró Laci bácsi. 

Köszönjük a nyilatkozatott.

Ui: Itt köszönném meg ismét Jobbágy Zoli munkáját aki segítségemre volt a cikk elkészítésében.Remélem ez marad még így egy kicsit ;)